Ez a blog elsősorban a Google-hoz és a keresőoptimalizáláshoz kapcsolódik. A keresőoptimalizálás során pedig sokan hajlamosak a honlap látogatók kiszolgálását SEO szempontoknak alárendelni. Ez a probléma azonban nem a keresőoptimalizálásakor bukkan fel. A honlap kialakítása során elejétől fogva, sokszor csorbul a felhasználó kényelme - annak ellenére, hogy mindenki egyetért azzal, mennyire fontos egy honlap használhatósága. Az évek során különböző szempontokból sok tanulmány készült a webes felhasználói felület kialakításáról. Ezek megállapításai segíthetnek honlapunk hatékonyabbá tételében. A Smashing magazin 10 hasznos tipp weblap használhatóság tárgyában című cikke segíthet számodra tökéletesíteni a weboldalaidon szerezhető felhasználói élményt. Itt a 10 pont most 10 nap során magyarul lesz olvasható.
1. Az űrlaphoz tartozó szöveg a beviteli mező fölött a leghatékonyabb
A UX Matters egy tanulmánya szerint az űrlapokhoz tartozó szövegek ideális pozíciója a mezők fölött van. Sok űrlapon a szövegeket a mezők bal oldalán helyezik el, ezzel egy kétoszlopos elrendezést alkotva. Bár ez jól néz ki, a használhatóság szempontjából nem a legideálisabb. Hogy miért van ez? Mert az űrlapok általában függőlegesen irányultak, azaz a felhasználók az űrlapot a tetejéről lefele haladva töltik ki. A látogatók az űrlapot lefelé futják át, mikor végigmennek rajta, és követni a szöveghez alatta hozzátartozó mezőt kényelmesebb, mint a szöveg jobb oldalán megtalálni a rá vonatkozó mezőt.
A Tumblr egyszerű és elegáns feliratkozási űrlapja a UX Matter’s ajánlásához illeszkedik.
A szövegek balra helyezése egy másik problémát is felvet: balra vagy jobbra igazodjanak a szövegek? A balra igazítás az űrlapot könnyen átláthatóvá teszi, de elválasztja a szövegeket a mezőktől, megnehezítve ezzel annak átláthatóságát, hogy melyik szöveg melyik mezőhöz tartozik. A jobbra igazítás ennek ellentettjeként működik: csinos, de kevésbé átlátható űrlapot eredményez. Legtöbbször a szövegek mezők feletti elhelyezése a legjobb. A tanulmány ezenkívül azt is javasolja, hogy ne legyenek a szövegek félkövérek - de ez nem annyira lényeges ajánlás.